Boldva Község honlapja

Boldva, régi település - kutatások, és a környékbéli feltárások igazolják, hogy a kedvező földrajzi adottságok következtében a Bódva , akkor még félszigetalakú földnyelvén Kr.e. 3000-2800 körül a bükki kultúra neolitikus népessége élt itt. Cölöpépítményeik nyoma a református műemlék templom szentélyében található. Az élet folytonosságát Kr.e. 1900-800 között bronzkori és kora vaskori település leleteit 1976-ban tárták fel. Kr.u. 895-ben a honfoglalók közül a kabar törzs szállja meg. Írott források csak a XIII. századból kerültek elő, mikor is Boldua a neve. 1512-ből származó dokumentumok már Boldwa, Bodwa néven említik.

Az okiratok tanúsága szerint községünk és az Európa hírű bencés monostorunk története elválaszthatatlan, melynek alapjai a romkertben láthatóak.

A XII. században épült református templomunk eredeti formájában és funkciójában Magyarország egyik korai bencés apátsági temploma volt. Valószínűleg a falai között született 1200 körül az első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés, melyet a Pray Kódexben találtak meg.

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt apátságról az első adat 1203-ból származik, amikor a templom leégett. 1285-ben az úgynevezett második tatárjárás idején, amikor a tatárok újra betörtek Magyarországra és az északi részen pusztítva Boldvát is felégették, a felgyújtott templom ismét leégett, és a mellette álló monostor elpusztult. A szerzetesek vagy elpusztultak, vagy elmenekültek- bencés apátság- végérvényesen megszünt. A falu azonban élt tovább. Dethmár özvegye férjhez ment Csebi Amrushoz és követelte az őt megillető boldvai birtokrészt az azt elfoglalva tartó Sebestyén ispántól, Alacskai, illetve Kisfaludi Valtertól és fiaitól. Az elpusztult monostor megrongálódott templomát kijavították és az a továbbiakban a falu plébánia templomaként működött. Így említik az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékek, de tévesen Szent János evangelista tiszteletére szentelt egyházról beszélnekA XIV. századtól a falu a diósgyőri vár tartozéka volt és mint királyi birtokot, Zsigmond király 1387-ben Kazai Benedek fiainak, Jánosnak és Dezsőnek adta. Ezzel a Rátót nemzetségből származó Kazai Lorántffyak és a velük rokon Felediek szereztek birtokot Boldván és az a következő évszázadban is ő birtokukban maradt.A XV. század végén a Loránffyak a boldvai birtokot elzálogosították a Putnoky családnak, akik 1506-ban meg is vették azt. A Putnoky család volt a falu birtokosa 1570-ig Putnoky György haláláig, majd halála után az anyai ágon örökölt Basó család 1727-ig. Ekkor a család utólsó férfi tagja eladta a boldvai jószágokat Szathmáry Király Miklósnénak, és a falu nagyobb része a Szathmáry család birtokába került. Ők a XIX. században is megtartották birtokukat. Itt élt és halt meg 1752. December 18-án az a Szatmáry Király Ádám, aki II. Rákóczi Ferenc fejedelem nemes apródja és íródeákja volt, és aki rodostói száműzetésébe is követte a nagyságos fejedelmet. Naplója, a kor forrásértékű dokumentuma. A falu történetéből kiemelendő, hogy Boldva a török időket nagyon megszenvedte.

Nem volt hódoltsági terület, de rendszeres adót volt kénytelen fizetni a töröknek és külön a császárnak. A település XVII. századra meglehetősen elhagyott állapotban került, ezért a megye három évre adómentességet biztosított azoknak, akik itt akartak letelepedni. 1755-ben az egész falu a tűz martalékává vált.

A XX. század első felére Boldva a nagyobb és fejlettebb települések közé emelkedett. A faluban gazdakör és levente egyesület létesült, a Hangya Szövetkezet a Boldvai Hengermalom és Villanyvillágítási Vállalat mellett több üzlet és önálló iparos működött. Településünk fejlődését gátolta és a mai napig észlelhetően visszavetette, hogy a községben melynek területe 2834,4 ha- megszűnt az Állami Gazdaság, majd a TSz-t is a szomszéd -akkor- gyengébb adottságú községhez csatolták.

Napjainkra kiépült a község infrastrukturája, mely kényelmesebbé teszi az itt lakók és a településre látogató vendégek életét.

Folyamatosan bővülő szolgáltatások, jól felszerelt intézményhálózat, növeli a vendégek és a lakosság komfortérzetét.