Cantus Firmus Énekegyüttes múltja és jelene
A
Cantus Firmus Énekegyüttes 2005. november
9-én alakult azzal a szándékkal, hogy községünk kulturális
életét színesebbé téve, a szépre és az értékekre fogékony,
a zenét kedvelő, akár ezen a területen képzetlen, lelkes
embereket összefogja, nemre és korra való tekintet nélkül.
Már régóta éreztük ennek igényét, hiszen a jó infrastruktúrával
rendelkező, e hátrányos térségben példamutató módon fejlődő
2600 lakost számláló község kulturális élete ellaposodott,
s e fontos terület jövőjét nem láttuk biztosítottnak.
A kezdetben 12 főt számláló énekcsoport létszáma lassan
gyarapodott, s egyre több rendezvényen mutatkoztunk be növekvő
sikerrel. Alapítványi bálok, községi ünnepségek, templomi
ünnepek szolgáltak első fellépéseink helyszínéül. A község
határait kinőve a környező településekről is meghívást kaptunk,
aminek szívesen tettünk eleget.
Az első év tapasztalatai igazolták létezésünk jogosultságát,
s szerepét a község életének szebbé és értékesebbé tételében.
2007. februárjában úgy gondoltuk, ideje énekcsoportunkat
egyesületté formálni. A Cantus Firmus Énekegyüttes Egyesülete
ekkor kapott hivatalos formát.
Ha
sorra veszem fellépéseinket, mindenképpen egy énekkar életében
a legmeghatározóbb az első lehetőség. Az iskolai alapítványi
bálra kaptunk meghívást. Akkor még vegyeskarként indult
a dolog, mert volt egy szál férfink, az édesapám, aki egyedül
képviselte a basszus szólamot. Megjegyzem, ekkor kaptunk
egy elektromos zongorát polgármester úrtól, hogy tudjuk
biztosítani zongorakísérteteinket. Később, mivel nem találtunk
több vállalkozó szellemű férfiembert, aki csatlakozott volna,
ezért maradtunk a nőikari változatnál. Így folytatódott
pályafutásunk.
Kezdetben a helyi iskola adott helyet próbáinknak, majd
mikor felújításra került a Polgármesteri Hivatal, akkor
polgármester úr lehetőséget nyújtott, hogy a tanácskozó
termet használhatjuk. Jelenleg a Művelődési ház egyik terme
ad helyet számunkra.
Mivel
nagyon jól alakultak a dolgaink, ezért úgy gondoltam, hogy
mi lenne, ha húsvéti hangversenyt rendeznénk. Ekkor még
működött Sajószentpéteren a Szent Péter Görög katolikus
Kórus, így velük közösen megtanultunk a Pergolesi: Stabat
Mater című műből részleteket, ahol V. Molnár Judit és Mészáros
Éva szólistákkal együtt nagyon szép hangzást értünk el.
Sajószentpéteren, és Boldván került bemutatásra a darab.
Még ebben az évben rendeztünk adventi hangversenyt, ahol
az emődi Reményi Ede Zeneiskola növendékei voltak a vendégeink.
Zongorán, trombitán, furulyán, klarinéton, fuvolán szólaltattak
meg műveket.
A
2007-es év énekkarunk számára nagy kihívást jelentett. Sorra
kerültek megrendezésre olyan események, melyeken mi is részt
vehettünk.
2007. júniusában a Polgármesteri Hivatal ünnepi átadása
2007. augusztus 20-ai falunap a sportpályán
2007. szeptember 15. 800 éves a Halotti Beszéd és Könyörgés
2007. szeptember 29-én meghívást kaptunk a Putnok Város
Női Kara által rendezett kórustalálkozóra, melynek a város
Művelődési háza adott helyet. Énekkarunk nagy sikerrel szerepelt.
A
számunkra legfontosabb esemény azonban az általunk rendezett
2007. október 13-ai I. regionális kórustalálkozó volt. Nagy
örömünkre szolgál, hogy ez a csodálatos hangzású református
templom adhatott helyet e hagyományörző eseménynek. Jó volt
hallgatni a kórusok színvonalas műsorát, amit nem kis munkával
értek el, látni a derült, átszellemült arcokat mind a koncerten,
mind az azt követő énekes vacsorán. Az énekkarok mellett
felléptek a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
ütő tanszakos növendékei, Kurucz Márton és Virág Márk, akik
marimbán szólaltattak meg gyönyörű műveket. Csodálatos élménnyel
gazdagodott a hallgatóság.
Fellépő énekkarok:
- sajóbábonyi Népdalkör, vezetőjük
- a Hozsanna Vegyeskar Edelényből
- az Edelényi Férfikórus
- a Cantus Firmus Énekegyüttes Boldváról
2007.
december 22-én községünk adott otthont a Csereháti szövetség
által meghirdetett Csereháti Karácsony rendezvénynek. Énekkarunk
a helyi Mesevár Napköziotthonos Óvoda nagy csoportos gyermekeivel
együtt nyitotta meg a rendezvény, majd karácsonyi művekkel
kívántunk áldott, békés karácsonyi ünnepeket.
2008.
februárjában szívesen fogadtuk a Szathmáry Király Ádám Általános
Iskola alapítványi báljára a meghívást. Nagy öröm volt újra
itt énekelnünk, hiszen énekkarunk első fellépése 2006-ban
ezen a helyszínen volt.
2008.
márciusa igazán nagy kihívást jelentett számunkra, ugyanis
jelentkeztünk a XIX. Nemzetközi Kamarakórus Fesztiválra.
Örömünkre befogadták jelentkezési szándékunkat. Olyan kórusokkal
énekeltünk együtt, mint a miskolci Mindszenty Cardinal Kórusa,
a Fazekas úti Általános Iskola leánykara, a Miskolci Egyetem
Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének Nőikara. Énekegyüttesünk
nagy sikert aratott.
2008.
szeptember 20-án ismét megrendezésre került a II. Regionális
kórustalálkozó. Szintén az előző évihez hasonlóan próbáltuk
színesíteni az énekes muzsikát hangszeres játékkal. Fellépett
a Fortett Brass rézfúvós kvintett. A miskolci Cantus Firmus
Énekkar , Putnok város Nőikara, Rozmaring Népdalkör Felsőzsolca,
az Egressy Béni Zeneiskola Vegyeskara és a Cantus Firmus
Énekegyüttes.
Decemberben
a Szendrő által megrendezett Csereháti karácsonyon Énekegyüttesünk
képviselte községünket.
2009.
februárjában újra felkérést kaptunk a Pedagógus Bálba. Próbáltam
olyan műsort összeállítani, ami könnyedebb jellegű, ezért
jól ismert Abba slágereket énekeltünk több szólamban. Később
mindenkitől azt a visszajelzést kaptam, hogy énekelhetnénk
többször ilyet.
Márciusban
egy személyes jóbarátomtól kaptunk meghívást aki a zilizi
református gyülekezet lelkipásztora. Virágvasárnapi hangversenyünk
által készülődött a gyülekezet Húsvét szent ünnepére. Nagyon
megható volt. Műveink magyar fordítását énekkarunk egyik
oszlopos tagjának fia tolmácsolta, érthetővé téve az angol,
német és latin szövegeket.
Már
ekkor kiderült, hogy a XX. Miskolci Nemzetközi Kamarakórus
Fesztiválon újból énekelhetünk. Nem kellett jelentkeznünk,
hanem az előző évi teljesítményünk alapján visszahívtak
bennünket, és a szombat esti nagykoncerten énekelhettünk
számos neves külföldi és hazai kórus társaságában.
A nyári pihenés után, szeptemberben újra megrendezésre került
a már szinte hagyománnyá vált kórustalálkozónk, de kibővítettük
azt. Nemcsak egy másfél órás koncertet rendeztünk a templomban,
hanem egy egész délutánt betöltő Zenenapon szórakozhatott
közönségünk. Olyan együtteseket hívtunk, akik színvonalas
produkcióikkal örvendeztettek meg bennünket. Fellépett a
Kazincbarcikai Zeneiskola fúvoszenekara a szirmabesenyői
Szivárvány mazsorett csoporttal, akik nemcsak a színpadon,
hanem községünk utcáin is felvonulást tartottak. A helyi
Bokréta népdalkör, amelyet az előzőekben hallhattak, a boldvai
Kiskelep Néptánccsoport, a szerencsi Wild Drummers (Vad
Dobosok) nevű ütőeggyüttes, akik hétköznapi „hangszereken”
serpenyőkön, kukákon mutattak be latin ritímusokat. Nagy
sikert arattak. A Zenenap záró motívuma pedig Énekegyüttesünk
és a Múzsa Díjas miskolci Hassler Énekegyüttes közös hangversenye
volt a Műemlék Református templomunkban.
S
talán valóban amire a legbüszkébbek vagyunk, az 2009. október
24-én következett be. Beneveztem eggyüttesünket a Kórusok
Szövetsége a KÓTA által minden évben megrendezésre kerülő
Éneklő Magyarország elnevezésű megmérettetésére, ahol az
ország minden táján működő kisebb – nagyobb énekkarok megmutathatják
azt, hogy igazán mit tudnak, és azt a zsűri minősítésben
értékeli. Egy szombat délelőtt volt, mikor felléptünk. A
zsűri tagjai Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, Prof. Szőnyi
Erzsébet Kossuth és Erkel-díjas zeneszerző, Kodály növendék,
Vadász Ágnes a Magyar Kórusok Zenekarok Népzenei Együttesek
Szövetségének Főtitkára, Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák
és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, Dr. Kis Katalin
az Eszterházy Károly Főiskola tanára voltak, akik a magyarországi
kórusmozgalom kiemelkedő emberei.
A Regionális és Nemzetközi kórusfesztiválon 21 kórus nevezett
az ország minden tájáról, és a határokon túlról, köztük
a boldvai Cantus Firmus Énekegyüttes is. A délutáni előadáson,
amit a kórusok karvezetőinek tartott Prof. Szőnyi Erzsébet
és Daróczi Bárdos Tamás, kiemelték a boldvai énekeggyüttes
teljesítményét. Már akkor éreztem, hogy az esti díjkiosztóról
nem távozunk üres kézzel, de azt nem gondoltam, hogy a legjobb
helyezéssel jutalmaznak bennünket. Az arany minősítés mellett
egy Kodály - , ill. egy Bárdos – díjat adott ki a zsűri.
Mikor kimondták azt, hogy a Bárdos Lajos: Rika, rika című
művéért különdíjat kapott…., , (egyedül mi énekeltük ezt
a művet), nagy örömujjongásban törtünk ki. Egyszóval a lehető
legjobb eredményt értünk el.
Még egy esemény vár még kommentálásra, ami a közelmúltban,
pontosabban december 13-án került megrendezésre. Adventi
hangversennyel örvendeztettük meg kedves közönségünket.
Vendégül láttuk a miskolci Reményi Ede Kamarazenekart, valamint
a Borókás népi Zenekart. Megszólaltattak népzenei motívumiokat
Bartók és Weiner műveiből, majd hallhattuk azokat komolyzenei
feldolgozásban is. . Nagyon színvonalas előadást hallhattunk.
Nagyon
büszke vagyok csapatomra, a zongorakísérőnkre, és köszönettel
tartozunk azoknak, akik segítenek bennünket abban, hogy
működhetünk, létezhetünk.
A programok látogatói között szoros, építőjellegű személyes
és kulturális kapcsolatok alakulnak ki, ezáltal településeink,
az itt élő emberek még közelebb kerülnek egymáshoz, túllépve
a földrajzi határokon.
Tényleg igaz az a mondás, hogy
"A
muzsikát hallgatva oda vándorolunk az időben, ahová csak
tetszik, és minden században találhatunk magunknak ismerősöket."
/HelenThompson/
"A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést,
fogékonyabbá tesz más szépségek iránt." /BárdosLajos/
Köszönöm
megtisztelő figyelmüket!
Drótosné Mészáros Eszter karnagy
